Nyugaton a helyzet változatlan

A pszichogenetikai feltárások során biológiai sokkélményeket keresünk a kliens életében és transzgenerációsan is, hogy megfejtsük egy betegség valódi okát. A modern pszichológia is felismerte a háborús poszttraumatikus stressz és a betegségek közötti összefüggéseket viszont nem kapcsolták össze a biológiai agyi-szervi és sejtszintű működésekkel és a természettörvényekkel. Egy rákos elváltozásnak a mai napig nem tudja az okait a modern orvostudomány, mert elveszik a hipotézis rengetegben és a részletekben. Azért sem működik a nyugati orvostudomány, mert nem szellem - lélek - automatikus agy - test és tudatalatti összefüggésekben gondolkodik. Sőt azt vallják, hogy küzdeni, harcolni, megölni és legyőzni kell a rákos folyamatokat mérgezéssel és sugár roncsolással. Pedig, ha tudnák, hogy pont az értelmetlen harcból és öldöklésből fakadnak a rákos elváltozások! A küzdelem, a harc stressz aktív szimpatikotóniás állapot, amikor üss vagy fuss állapotban van a vegetatív szimpatikus idegrendszerünk. A szervezetnek pedig nyugalomra és biztonságra van szüksége a regenerálódáshoz. A ráknak elnevezett folyamat biológiai értelmes túlélést segítő megoldása az automatikus robot pilóta biológiai agyunknak. Az automata legfontosabb feladata, hogy a fizikai test és maga az agy túléljen bármi áron a lehető leghosszabb ideig. A túlélés érdekében képes beáldozni egy szervet, egy testrészt vagy egy funkciót, mint amikor egy csapdába került állat lerágja a saját lábát, hogy elmenekülhessen. Sajnos elmondhatjuk, hogy a modern nyugati orvoslásban a helyzet, a hozzáállás változatlan.

 

Az ismert Nyugaton a Helyzet Változatlan című regényből egy nagyon hatás vadász első világháborús filmet készítettek, amit minden felnőtt embernek látnia kellene, hogy jobban megértse a betegségek epigenetikai összefüggéseit a felmenőik háborúban elszenvedett traumatikus élményeivel. Ugyanis az emberek nehezen tudják elképzelni, hogy ilyen szörnyűségek történtek az ő felmenőikkel is. A Bibliában is le van írva, hogy a bűnök visszahatása a harmadik vagy a negyedik generációban válik láthatóvá, akár betegségek formáiban is. "Az apák esznek egrest és a fiaiknak vásik bele a foga".

Az epigenetika tudománya pedig arról szól, hogy megfigyelés által több generáció működését tanulmányozzák a kutatók. Például, ha egy egérmamát elektromosan sokkolnak miközben cseresznye illatot árasztanak a ketrecébe, akkor a leszármazottjai egészen a negyedik generációig félni fognak a cseresznye illattól és lefagynak, pedig az utódokat fizikailag soha sem sokkolták a kutatók. Miért gondolnánk tehát, hogy az embernél másképpen történik a traumatikus élmények öröklődése a biológiánkra nézve? Már tudjuk a modern pszichoanalitikának köszönhetően, hogy a poszttraumatikus sokkélmények öröklődnek és kihatással vannak az utódok életére. Az anyatermészet és a biológia megoldásokban gondolkodik a túlélés és a fajfenntartás érdekében. Soha nem hibát vagy a hibást keressük! A kérdés, hogy egy betegség mire megoldás vagy mire lett volna megoldás a felmenők számára, hogy a lehető legtovább túléljenek? 

 

Filmkritika: https://player.hu/kult/nyugaton-a-helyzet-valtozatlan