Holografikus memória

A holografikus univerzum, a holografikus agy és a szervek memóriája: Egy új paradigma a tudományban. Az elmúlt évtizedekben egyre több kutatás és elmélet foglalkozik az univerzum holografikus természetével, valamint az emberi agy és szervek működésének hasonló jellegzetességeivel. E három terület összekapcsolása nem csupán a fizika és a biológia határait feszegeti, hanem egy új szemléletmódot is kínál az emberi test és a világmindenség megértésére.  A Recall Healing emlék felidéző gyógyítás és a transzgenerációs pszichogenetika a holografikus emlékezet tudatalatti működéseit használja az oki feltárások alatt, ahol egy szerv elváltozásainak lehetséges okait tárja fel, hogy spontán gyógyulási folyamatok indulhasanak el vagy fejeződjenek be automatikusan.

A holografikus univerzum elmélete

A holografikus univerzum elmélete először a kvantumfizikában és az elméleti fizikában jelent meg, Leonard Susskind és Gerard 't Hooft munkássága révén. Az elmélet szerint az univerzum információt hordozó kétdimenziós felületként is értelmezhető, amely a téridőben háromdimenziósként érzékelhető. Ez azt jelenti, hogy minden információ, ami a világegyetemet leírja, egy kétdimenziós síkra kódolható. Ez az elképzelés alapjaiban forgatta fel a kozmológia hagyományos nézeteit. Az elmélet támogatói szerint a holografikus modell segíthet megérteni a fekete lyukak információs paradoxonját, valamint egyesítheti a kvantummechanikát és az általános relativitáselméletet.

A holografikus agy koncepciója

A holografikus agy elméletét Karl Pribram neurofiziológus és David Bohm kvantumfizikus dolgozta ki. Eszerint az agy hasonlóan működik, mint egy hologram: az információ nem egy meghatározott helyen tárolódik, hanem az agy különböző részein elosztva. Ez a modell megmagyarázza, miért tud az agy részleges károsodás után is emlékeket visszaidézni, és hogyan képes az emberi elme hatalmas mennyiségű információt feldolgozni. A holografikus agy elmélete arra is rávilágít, hogy az információ nem lineáris módon tárolódik, hanem az egész rendszert áthatja, hasonlóan egy hologramhoz. Ez az elosztott információfeldolgozás és tárolás lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia, valamint az agykutatás új irányainak feltárására.

A szervek memóriája: Valóság vagy metafora?

Az emberi test szerveinek "memóriája" egyre inkább érdeklődés középpontjába kerül, különösen szervátültetések kapcsán. Egyes páciensek beszámolói szerint új szokásokat, érzelmeket vagy akár emlékeket tapasztaltak egy szervátültetés után. Bár az orvostudományban még nem bizonyították ennek biológiai alapjait, több elmélet is született. Az egyik magyarázat szerint a sejtek szintjén tárolódhatnak olyan információk, amelyek befolyásolják a viselkedést vagy az érzelmeket. Ez összefüggésben állhat a sejtkommunikációval és az epigenetikai folyamatokkal. Más kutatók szerint a szívet és más szerveket is egyfajta neuro-hormonális kommunikációs rendszer részének tekinthetjük, amely befolyásolhatja az egyén érzelmi és fizikai állapotát.

A holografikus modell kapcsolata a szervek memóriájával

A holografikus univerzum és agy elméletének fényében a szervek memóriáját is új megvilágításba helyezhetjük. Ha az univerzum holografikus, és az emberi agy működése tükrözi ezt az elosztott információs mintát, akkor elképzelhető, hogy a szervek is részei ennek az összekapcsolt információs hálózatnak. Ez azt sugallja, hogy a szervek nem pusztán biológiai funkciót látnak el, hanem az információ tárolásában és továbbításában is szerepet játszhatnak. Egy ilyen rendszerben az információ nem csak az agyban, hanem az egész testben tárolódik, és a szervátültetésekkel új „adatokat” juttathatunk be a rendszerbe. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a test és az elme közötti kapcsolat sokkal összetettebb, mint ahogy korábban gondoltuk.

Új tudományos irányok és kihívások

A holografikus univerzum, az agy és a szervek memóriája közötti kapcsolatok tanulmányozása számos tudományágat érint, a fizikától kezdve a neurobiológián át az orvostudományig. Bár ezek az elméletek még gyerekcipőben járnak, potenciális jelentőségük óriási: nemcsak az emberi tudat és test megértésében hozhatnak áttörést, hanem az egészségügyi innovációkban és az élet titkainak feltárásában is.
A kérdés, hogy az univerzum, az agy és a test miként alkot egy egységes rendszert, a jövő egyik legizgalmasabb tudományos rejtélye marad. A kutatók előtt a feladat nem kisebb, mint egy új, holisztikus világkép megalkotása, amely túlmutat a jelenlegi tudományos paradigmákon.

Ez az új nézőpont arra ösztönöz minket, hogy ne csak részeiben vizsgáljuk az univerzumot és az embert, hanem összekapcsolódó egységként. Ahogyan egy hologram minden apró része tartalmazza az egész kép információját, úgy lehetséges, hogy minden emberi sejt, szerv és elme egy része egy nagyobb, mindent átható rendszert tükröz.

Molekuláris szervi szinten a vesesejteknek is van emlékezete, olvashatjuk a Sciencenews-ban. A neuronokhoz hasonlóan képesek információkat tárolni, felismerni a mintákat.

https://www.sciencenews.org/article/brain-kidney-cells-memory

Szerző: Babarik Péter

pszichogenetika.hu