A genetika és generációs öröklés érdekes téma, hiszen mindenki rendelkezik egy olyan génállománnyal, melyet a szüleitől, nagyszüleitől és generációk óta hordoz, örökölt stb. Ez a génállomány bizonyos területeken jól működhet, más területeken pedig épp ellened is működhet. Minden el van raktározva a sejtjeinkben: a különböző helyzetek és az erre való reagálások, az érzelmi kitörések, a félelmek, a fájdalmak és az is, hogy mi tesz boldoggá, vagy mire vágysz. Ez azért izgalmas, mert sokszor olyat is tehetsz, amit nem értesz, hiszen “én nem is ilyen vagyok, én ezt nem akartam” érzések keríthetnek hatalmukba. Ez mind azért van, mert vagy Te és van a genetikai állományod. Ez a kettő határozza meg fizikai szinten, hogy mit fogsz csinálni, mire hogyan reagálsz. Ha a saját “programod” és a hozott anyag (generációs, őseidtől kapott információk) nagyban különböznek, akkor jön létre az az értetlenség, hogy “ez meg mi a fene volt, hisz én nem is ilyen vagyok. Ezt nem én csináltam…”
Em-lékek nélkül nincs idő. Em-berek nélkül nincsenek emlékek. A teremtés és a fizikai világ az emberek által létezik. A pszichogenetikai rekonszolidációs konzultációk és feltárások során beazonosíthatjuk azokat a transzgenerációs emlékeket, érzések segítségével, amik a fóbiákért, a viselkedésekért vagy a fizikai tünetekért felelősek. Ha sikerül szembenézni a félelmekkel, a tudat alattiban rejlő családi titkok hazugságaival, akkor a felismerés és az igazság felszabadító ereje az agyban megváltoztathatja a neuronok kapcsolódásait. A következmény pedig, hogy a továbbiakban nem érzünk félelmet például egy pók láttán vagy megszűnnek betegségeknek elnevezett komolyabb fizikai tünetek. Minél tovább idézünk fel egy fájdalmas emléket és beszélünk róla, annál jobban át tudjuk azt alakítani, miközben új szinapszisok keletkeznek az agyban a neuronok között. Az emberi memória című dokumentum film tökéletesen bemutatja az agyban lejátszódó folyamatokat.
Állunk egymással szemben, és megérkezik a hívójel, a feromon. A homeosztázisunk, azaz testünk egyensúlyi állapota megváltozik, mert a feromon stimulálja egyes hormonjaink és neuropeptidjeink termelését. Elkezdünk magunkról szag és rezgésingereket sugározni. Megváltozik a bőr ellenállása, a PH érték, csökken a szervezet önvédelmi mechanizmusa. Ha ez az inger hat a másik megfelelő receptoraira, az ő teste erre válaszolni fog. De mit is kommunikálunk ilyenkor?
Gondolataink erejével egy távoli DNS-re is hatást gyakorolhatunk? A tudóstársadalom egy részét mélyen megrázta az a felismerés, hogy DNS-ünk pusztán a gondolat erejével megváltoztatható. Mégis másképpen épülne fel és működne a világ, mint ahogyan eddig gondoltuk? A következőkben ismertetett kísérletek újabb fontos lépést jelentettek. Az Egyesült Államok hadseregének megbízásából az 1990-es évek elején azt vizsgálták kutatók, hogy az érzelmek akkor is hatással vannak-e az élő sejtekre, ha azok másutt vannak – távol a testtől.
Agresszív, birtokló vagy épp nemtörődöm szülők gyermekei gyakran eltökélik, hogy ők teljesen másként nevelik majd gyermekeiket. Nem is sejtik, mennyi minden esküdött össze azért, hogy ez ne így legyen. Darwin és Freud belépnek egy bárba. Két alkoholista egér, anya és fia, ül a bárszékeken, gint szürcsölgetve egy-egy gyűszűből. Az anya egér felnéz a tudósokra: Hé, ti zsenik, mondjátok meg, hogyan került a fiam ebbe a szánalmas állapotba? A rossz örökség – mondja Darwin. A rossz bánásmód – mondja Freud
