Mi indokolja, hogy külön beszéljünk a nőies érzelemvilágról, sőt azt is megkockáztatom, hogy magának a biologikának a nőies aspektusáról? A biologika, azaz az új orvostudomány valójában maga az együttműködés, a kommunikáció a lélek, az agy és a test között. Ehhez képest a kórokozó elméletet és műtétet preferáló akadémikus orvoslás a férfias „küzdjünk meg!, pusztítsuk ki!” nézetet vallja. Az új medicina egységesítő szemléletű. Mai kifejezéssel élve: holisztikus. A hagyományos nyugati orvoslás viszont részeire szedi szét a testet, és harcba száll a betegségekkel – a lélek dimenzióiról pedig szó se essék előtte! Avval nincs ideje foglalkozni, és már olyan távol került ettől, hogy talán nem is tudja, miként fogjon hozzá. Az egészségügyben dolgozók egyéni, ösztönös empátiáján múlik, hogy a szenvedő testen túl az érző, gondolkodó lényt is észre veszik-e.Véleményem szerint tehát a férfias és a nőies viselkedés közti különbség lényegében az új medicina és az akadémikus orvoslás között különbség. Járjuk körbe a NŐIESSÉG kérdését ősi hagyományunk tükrében. Kezdésnek Máté Imre Yotengrit köteteiből és Boldizsár Ildikó meseterapeuta egyik interjújából idézek. Őseink hitvilágára a DUALIZMUS jellemző.
A cukorbetegség tulajdonképpen egy értelmes élettani válaszreakció, egy fennálló ellenállás-félelmi vagy undor-félelmi konfliktusra. Mire kell vigyázni egy cukor-különprogram során? Milyen összefüggésben van a cukorbetegség és a megvakulás? Létezik-e öröklődő (cukor)betegség?
Hogyan lehetséges azokat a lelki folyamatokat feltárni, amelyekrõl közvetlenül semmit sem tudunk? Miben mutatkoznak meg mindazok a funkciók és hatások, amelyek a tudattalan létét igazolják? E kérdésre a freudi pszichoanalízis így válaszolt: a szimptómákban az elfojtások nyilvánulnak meg. A jungi iskola tanítása pedig így hangzik: a kollektív tudattalan hatóelemei az archetípusok szimbólumai. A sorsanalízis megállapítása szerint a családi tudattalan a személy választásaiban fejezõdik ki. Így tehát háromféle megközelítési módot is találhatunk a tudattalannal kapcsolatban. Másképpen szólva a tudattalan háromféle nyelven szólal meg: a szimptómák, a szimbólumok és a választások nyelvén.
Miért fontos, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk a lelkivilágunknak? Hogyan lássunk hozzá egy biológiai konfliktus feltárásához? Milyen mágikus kérdéseket tehetünk fel magunknak, ha benne vagyunk egy érzelmi konfliktusban? Hogyan tudjuk minimalizálni a kellemetlen tüneteket, ha már belefutottunk egy biológiai konfliktusba? Miért érdemes minden körülmények között megőrízni a lelki nyugalmunkat? Ezekre a kérdésekre ad választ Barnai Roberto a saját tapasztalatai alapján.
A genetika és generációs öröklés érdekes téma, hiszen mindenki rendelkezik egy olyan génállománnyal, melyet a szüleitől, nagyszüleitől és generációk óta hordoz, örökölt stb. Ez a génállomány bizonyos területeken jól működhet, más területeken pedig épp ellened is működhet. Minden el van raktározva a sejtjeinkben: a különböző helyzetek és az erre való reagálások, az érzelmi kitörések, a félelmek, a fájdalmak és az is, hogy mi tesz boldoggá, vagy mire vágysz. Ez azért izgalmas, mert sokszor olyat is tehetsz, amit nem értesz, hiszen “én nem is ilyen vagyok, én ezt nem akartam” érzések keríthetnek hatalmukba. Ez mind azért van, mert vagy Te és van a genetikai állományod. Ez a kettő határozza meg fizikai szinten, hogy mit fogsz csinálni, mire hogyan reagálsz. Ha a saját “programod” és a hozott anyag (generációs, őseidtől kapott információk) nagyban különböznek, akkor jön létre az az értetlenség, hogy “ez meg mi a fene volt, hisz én nem is ilyen vagyok. Ezt nem én csináltam…”
Egy remek előadás, arról, hogyan kerül egy akadémikus háziorvos a Biologikával és Recall Healing-gel közeli kapcsolatba. Mi ösztönözte őt arra, hogy ezekkel foglalkozzon? Hogyan lehet ezeknek hasznát venni? Milyen tanulságai erednek belőle? A doktor úr tíz pontba szedte a legfontosabb tudnivalókat, hogy a gyakorlati tanácsot adjon...
Bármennyire meglepő, komolyan elő kell venni egy kétszáz éves elméletet, mely szerint az életünk során megszerzett tulajdonságok átörökíthetők utódainkra. Legalábbis a gének anyagához, a DNS-hez kapcsolódó különféle molekulák szintjén - derült ki egy nemzetközi vizsgálatból. Ezek a molekulák azonban igen fontosak a környezet, az öregedés és a különböző betegségekre való genetikai hajlamok kapcsolatrendszerében, és számos kutató szerint rövidesen az orvosi kutatások középpontjába kerülhetnek.
A dédnagymamát megerőszakolták a háborúban. A nagypapát kitelepítették. A család később nem beszélt ezekről a dolgokról, de a titkot, a szégyent, az elfojtást generációkkal később is érezték a családtagok. A traumák egészen addig dolgoznak a tudattalanunkban, amíg szembe nem nézünk velük és fel nem oldjuk őket. Orosz Katalin klinikai szakpszichológussal, transzperszonális terapeutával beszélgettünk.
Hányszor gondolkodtunk már el azon, vajon miért történik velünk időről időre hasonló típusú - sokszor rossz - dolog? Hogy miért éppen egy bizonyos férfi- vagy nőtípushoz vonzódunk? Hogy ha egyszer megfogadtuk kamaszkorunkban, hogy sosem követjük el majd azokat a “hibákat”, amelyeket szüleink, miért utánozzuk őket mégis szinte tökéletesen házasságban, gyereknevelésben? F. Galló Béla pszichoteoretikus A bennünk kódolt jövő megjelent könyvében ezekre a kérdésekre ad választ saját, és sok-sok ezer ember életsorsából leszűrt tapasztalatai alapján. Cikksorozatunk első részében arról kérdeztük a szerzőt, miért kezdte kutatni a generációról generációra ismétlődő viselkedéssorozatok, betegségek, életutak hátterét?
A genetika és generációs öröklés érdekes téma, hiszen mindenki rendelkezik egy olyan génállománnyal, melyet a szüleitől, nagyszüleitől és generációk óta hordoz, örökölt stb. Ez a génállomány bizonyos területeken jól működhet, más területeken pedig épp ellened is működhet. Minden el van raktározva a sejtjeinkben: a különböző helyzetek és az erre való reagálások, az érzelmi kitörések, a félelmek, a fájdalmak és az is, hogy mi tesz boldoggá, vagy mire vágysz. Ez azért izgalmas, mert sokszor olyat is tehetsz, amit nem értesz, hiszen “én nem is ilyen vagyok, én ezt nem akartam” érzések keríthetnek hatalmukba. Ez mind azért van, mert vagy Te és van a genetikai állományod. Ez a kettő határozza meg fizikai szinten, hogy mit fogsz csinálni, mire hogyan reagálsz. Ha a saját “programod” és a hozott anyag (generációs, őseidtől kapott információk) nagyban különböznek, akkor jön létre az az értetlenség, hogy “ez meg mi a fene volt, hisz én nem is ilyen vagyok. Ezt nem én csináltam…”
Bármennyire meglepő, komolyan elő kell venni egy kétszáz éves elméletet, mely szerint az életünk során megszerzett tulajdonságok átörökíthetők utódainkra. Legalábbis a gének anyagához, a DNS-hez kapcsolódó különféle molekulák szintjén - derült ki egy nemzetközi vizsgálatból. Ezek a molekulák azonban igen fontosak a környezet, az öregedés és a különböző betegségekre való genetikai hajlamok kapcsolatrendszerében, és számos kutató szerint rövidesen az orvosi kutatások középpontjába kerülhetnek.
A dédnagymamát megerőszakolták a háborúban. A nagypapát kitelepítették. A család később nem beszélt ezekről a dolgokról, de a titkot, a szégyent, az elfojtást generációkkal később is érezték a családtagok. A traumák egészen addig dolgoznak a tudattalanunkban, amíg szembe nem nézünk velük és fel nem oldjuk őket. Orosz Katalin klinikai szakpszichológussal, transzperszonális terapeutával beszélgettünk.
Hányszor gondolkodtunk már el azon, vajon miért történik velünk időről időre hasonló típusú - sokszor rossz - dolog? Hogy miért éppen egy bizonyos férfi- vagy nőtípushoz vonzódunk? Hogy ha egyszer megfogadtuk kamaszkorunkban, hogy sosem követjük el majd azokat a “hibákat”, amelyeket szüleink, miért utánozzuk őket mégis szinte tökéletesen házasságban, gyereknevelésben? F. Galló Béla pszichoteoretikus A bennünk kódolt jövő megjelent könyvében ezekre a kérdésekre ad választ saját, és sok-sok ezer ember életsorsából leszűrt tapasztalatai alapján. Cikksorozatunk első részében arról kérdeztük a szerzőt, miért kezdte kutatni a generációról generációra ismétlődő viselkedéssorozatok, betegségek, életutak hátterét?